Vipassana – életérzés? Ezt egy életen át kell játszani!

Amikor először hallottam egy jó barátomat a „Vipassana csendtáborról” beszélni, annyira megérintett, hogy én nem is értettem. Egy olyan mélyről jövő hívás hangja csengett fel bennem, amit a Lelkem hangjaként ismerek most fel. Azt mondta, mint megfáradt vándor a megváltást jelentő hajlék felé közeledvén: IGEN! Ez kell!
Bárcsak le tudnám írni azt az érzést, azt a hívást, amit ott éreztem és amit aztán általa megtapasztaltam. Megpróbálom szavakba önteni, de egy biztos: elmondani nem lehet, meg kell tapasztalni!

Harmadik alkalommal megyek Vipassana elvonulásra. Harmadszor, és már most tudom, hogy menni fogok a többire is, ami ezután jön. Egyszerűen szeretem. Mind a két elvonuláson egy olyan tudati tisztuláson és felszabaduláson mentem keresztül, ami kattintott bennem valamit: a Vipassana a Vízöntő-kor emberének újra odaadott hatalmas kulcsa, a mókuskerékből való felszabadulás ösvényén.

Miközben egy nagyon nagy próbatétel – a kitartás, az önfegyelem, elhatározás, testi-érzelmi-mentális próba is egyben, – valahogy nem is kap helyet ez a Tudatomban. Egyszerűen csak alig várom!! 😀 Teljesen fel vagyok dobva!
Akkor éreztem hasonlót, amikor Indiába vagy az El Camino-ra mentem.

Éreztem, hogy most valami nagy lehetőség előtt állok. Lehetőség, hogy rátekintsek az életemre egy (pár/sok) lépéssel hátrábbról , hogy kimozduljak és lépéseket tegyek meg a vágyott ösvényen előre.
Pedig most csak Albertirsára megyek, napi nyolc órát ülni, egy helyben, néma csendben egy héten keresztül… és mégis. Ez a csend is, ami elsőre talán ijesztő, valakinek lehetetlennek tűnő kihívás, folyamatában egy hatalmas ajándékká válik. Ajándék a Léleknek, ajándék az embernek. Áldott állapot megtapasztalni.

Az első alkalommal ott helyben látványos változás történt bennem, ami kihatott az egész életemre! Látszott rajtam kívülről is – teljesen kisimulunk, egy másik ember néz vissza a tükörből a hét végére. A második alkalommal, sokkal finomabb, és hosszabb távon felismerhető változásokat kaptam. Néha hetek teltek el, vagy akár 1-2 hónap is, amikor felismertem, ami történik akkor ott: a Vipassana-nak köszönhető. Ezért is már alig várom, hogy megtapasztaljam, mit tartogat ez az alkalom! Azt mondja a hagyomány, Buddha ezen technika alkalmazásával érte el a megvilágosodást. Bíztató, nem? 😀 De viccet félretéve, mekkora hatalmas kulcs az, ami egy évezredes bölcset eljuttatott a Felébredés állapotába? Most pedig elérhető a ma emberének…szinte hihetetlen.

Legyen az ember bárki, bármilyen szintű törekvéseivel (Szellemi, mentális, érzelmi, anyagi), ha hajlandó tenni érte, valódi elhatározással, hogy közelebb kerüljön a céljához: A Vipassana Isten ajándéka lesz számára, csak élnie kell vele!

Útra fel!

Varga Ádám Gábor
2017. 10. 17.