Út a Mértékletesség erényének elsajátításáig * Advent 2. hetének feladata * 1. rész

Advent második hetében a feladat, hogy kifejlesszük magunkban a Mértékletesség és Megfontoltság erényét. Ehhez a nemes minőséghez a Tarot 14-es Nagy Arkánuma kapcsolódik.

A lapot megvizsgálva egy angyalt látunk, aki két korsót fog, és folyadékot önt az egyikből a másikba. Ez a kép már ősidők óta a Mértékletesség erényének szimbóluma. A lapot jobban megnézve, a kettősség különböző jelképeit láthatjuk megjelenni a lapon. Az angyal egyik lábával a vízben, másikkal a földön áll. A háttérben egy kentaur, mely ló testével az ösztönökre, emberi vágyakra, kívánságokra utal, míg az emberi felsőtest a mindezek feletti szellemi uralmat jelképezi. Az angyal mögött pedig egy yin-yang szimbólumot láthatunk, melynek két pontja a két korsó, és összességében a bensőnkben lévő dualitás harcait is mutatja.

Ezek a jelképek és a lapon lévő mozgás mind a mértékletesség alacsony szintjére utalnak. Ez az az állapot, ahonnan a hét próbatételeinek megjárására elindulunk. A lap által hordozott jelentéstartam mutatja, ahogyan általánosságban működünk a belső folyamataink mentén. A két korsón egy-egy szimbólum található: a Nap és a Hold jelképei, a tudat és a tudattalan képei, az ösztönös és a tudatos működés megjelenítői vagy akár a gondolati és az érzelmi szint leképezői. Ez arra utal, hogy a mindennapok szintjén hajlamosak vagyunk teret engedni a bensőnkben működő gondolatok vagy épp az érzelmek dominanciájának. A viselkedésünket, cselekedeteinket az határozza meg, hogy épp mi az erősebb bennünk: egy érzelem vagy egy gondolat, egy tudatos döntés vagy egy ösztönös késztetés. Az adott pillanati állapotunk, vágyaink és erősebb belső késztetésünk határozza meg, hogy éppen melyik korsót tartjuk megtöltve, melyikbe áramoltatunk vizet, vagyis érzelmet és figyelmet. Mindannyian innen indulunk tehát. Úgy is nézhetjük, hogy mi vagyunk a víz, mely a korsók között áramlik, a kéz pedig, amelyik öntöget minket tudattalanunk, vágyaink, késztetéseink, elfojtásaink, elvárásaink, stb..

Ezen a héten a feladatunk, hogy mindezt átalakítsuk, és elérkezzünk a Mértékletesség erényének tudatos működtetéséhez. Ennek képi megjelenítője a 92-es lap. Itt már nincs kettősség. Egy női alakot látunk, aki uralja ösztöneit és késztetéseit, kapcsolatban áll a külvilággal is, de figyelmét bensőjének egyensúlyára fordítja. A Nap és a Hold belső minőségei már uralma alatt állnak, ezért válhattak fülbevalókká. A két korsóból egy kehely lett, amivel képes a Szellem befogadására, és annak kiárasztására. Alsó csakrájánál egy szépséges mandala jelenik meg, ezzel is szimbolizálva, hogy ösztönös működései harmonizálódtak, és megfelelő irányítás alatt állnak.

Ebben az állapotban már bírunk a Mértékletesség erényével. Aktív működtetésével képessé válunk belső életünk kiegyensúlyozására. Már nem rángatnak minket a belső tartalmak, késztetések és ének. Mi magunk uraljuk ösztöneinket, ezáltal képessé válunk arra, hogy a külső dolgokban is rendet tartsunk. Ez hívja életre azt a nyugalmat, harmóniát és kiegyensúlyozottságot, melyet ezen a lapon láthatunk.  A belső harmónia, rend és önuralom teszi lehetővé, hogy a külvilág és köztünk egy határ képződjön, amin már nem képesek áttörni az alacsony szintű erők. Már nem tudnak minket kibillenteni vagy elcsábítani külső kísértések, mert mi vezetjük bensőnket: a tisztesség határai között tartjuk vágyainkat, a józan ítélőképességgel képesek vagyunk különbséget tenni a dualitásban, érzéki vágyainkat az eredendő jóhoz rendeljük.

A Mértékletesség erénye képessé tesz arra, hogy önuralmat és türelmet gyakoroljunk emberi kapcsolatainkban. Ebben az állapotban türelmes elfogadással tudjuk szemlélni az emberi gyöngeséget. Önmagunkra vonatkoztatva megakadályozzuk a szélsőséges megnyilvánulásokat, hiszen képesek vagyunk uralni önmagunkat, ezáltal viselkedésünket, beszédünket és kifelé áradásunkat is. Megbecsüljük a természetet és a környezetet, ami körülvesz minket. A bensőnkben lévő harmónia és rend összekapcsolódik a külvilág és a Mindenség harmóniájával és rendjével. Így mi magunk válunk a Mértékletesség általi nyugalom, kiegyensúlyozottság és harmónia megtestesítőivé.

Ennek az erénynek és a vele járó állapotoknak elérése a heti feladatunk. A folyamatnak vannak állomásai, amelyek megismerése segít, hogy ne érezzük oly nagynak a feladatot a kiindulási pont és a végcél között. Holnap osztjuk majd meg az írást, amiben a lépcsőfokokat bemutatjuk, hogy megláthasd az utat, ami a két minőség között húzódik. Addig is van egy kis időd, hogy a kiindulási pont és a végcél közötti minőségi különbségeket megérezd.

Domokos Erzsébet