Kuthumi 12 aranyszabálya és a színek kapcsolata III. rész

kuthumiAki Kuthumi 12 aranyszabályát elkezdi beépíteni életébe, hamar rájön, hogy nehéz őket külön választani, mert megkövetelik egymás jelenlétét. Egyik életre hívja a másikat és úgy, ahogy a színek Goethe színrózsájában, végül egy egységet alkotnak.
A „nem ítélkezés” és az ”együttérzés” törvényét most épp ezért együtt vizsgáljuk, mert egyik a másik nélkül nem élhető meg helyesen.

Az első rész itt, a második pedig itt olvasható.
3. Együttérzés – Korall / 4. Nem ítélkezés – Arany
Mikor mások felett ítéletet mondunk – mondja Kuthumi – akkor valójában saját magunk bizonyos gyengének tartott része felett mondunk ítéletet. Az együttérzés kifejlesztésével és gyakorlásával ezen belső hiányosságainkat, gyengeségeinket tanuljuk meg meglátni és megérteni.
Az ítélkezés sajnos az emberi természet részévé vált, ami arra utal, hogy egyre kevésbé akarunk szembenézni önmagunkkal. Belső hiányosságaink, gyengeségeink árnyékrészekké váltak, amelyek tudattalanul ösztönöznek bennünket, figyelmet keresve. Amíg a tudatos odafordulás szándéka hiányzik, addig kívülről próbálnak kopogtatni, mások viselkedésében, különböző szituációkban. Természetesen a reakciónk ebben az irányban is az elutasítás, az ítélkezés, s ez egy ördögi kör, melyben egy egész életet le lehet élni.
Az árnyékrészeinkkel való munka, az önismeret legfontosabb része, melyben életünk megfigyelése segítségünkre lehet. Figyeljük meg mivel kapcsolatban mondunk ítéletet mások felett (nem csak szóban, hanem már gondolatban is), majd kezdjük el keresni önmagunk azon részét, ami ezzel azonos. Ilyenkor általában a tagadás falába ütközünk, melyeknek téglái a „nem, ilyesmi nincs bennem” kifejezésből épülnek. Ezt kell lebontanunk. Ebben lehet segítségünkre az együttérzés képessége, amikor az általunk megítélt helyzetet, személyt próbáljuk megérteni. Keressük a lehetőségét annak, hogy megértsük minden olyan aspektusát, ami közelebb visz ahhoz, hogy az ő cipőjében járjunk. Legtöbbször rájövünk, hogy teljes képet nem tudunk róla szerezni, melynek következménye, hogy nincs jogunk ítélkezni.
A két szabályhoz kapcsolódó szín a Korall és az Arany harmadlagos színek. Három elsődleges színünk van a Vörös a Sárga és a Kék, amelyek minden más szín alapjait képezik, és őket nem lehet más színekből kikeverni. A másodlagos színek két elsődleges szín kombinációjából születnek, a harmadlagos színek pedig egy másodlagos és egy elsődleges szín keverékei. A Korall és az Arany kapcsolódása abból ered, hogy mindkettőben a másodlagos színösszetevő a Narancssárga. A Korallban Vörös a kiegészítő elsődleges szín, az Aranyban pedig a Sárga. A Narancssárga rendelkezik az idővonalon gyógyítás képességével, képes a múlt sebeit, sokkoló hatásait feloldani. Jelenlegi viselkedésünk, reakcióink a múltban minket ért benyomások eredményei. Ezek azok, amelyek felett mások velünk szemben, és mi másokkal kapcsolatban ítéletet mondunk.
5e5640dd128c95a7bf5006aabdd0a78eA Korall szín, amelyet az együttműködés elvéhez kapcsolok a színterápiában például a tudattalan mélységeibe temetett diszkrimináció okozta sebek gyógyításában tud segíteni. Színválasztásnál egy nagyon érzékeny, sérülékeny embert sejtet, de a valóságban sokszor keménységet, páncélt látunk, ami már saját maga elől is elrejti ezt a finom minőséget. Egy koralltelep létrejöttéhez az őt alkotó állatok, növények feladják önidentitásukat. Ezt a fajta áldozathozatalt és együttműködést a szín energetikája is magában hordozza. A nyugati társadalom ezt a fajta tulajdonságot legtöbbször kihasználja, ez ma inkább egy támadási felület, egy gyenge pont, rés a pajzson. A Korall a kölcsönös egymásrautaltság és az önelfogadás színe is. A benne lévő vörös dominancia a közös gyökerek megkeresését is szimbolizálja.

b4f5c64c758432779bb589b05f0e0f5eAz Arany minőség rosszul megélve egy erős igazságérzettel rendelkező kritikus jellem. Pozitív aspektusában a helyes ítélőképesség színe, amely a szituációk tisztánlátását adja, egyre pontosabban látjuk mi mennyit ér az életben. Mindez egy könyörületes, másokat és az egyéni vélemény szabadságát elfogadó személyben mutatkozik meg.
Az Arany jellemet mutatja be Shakespeare A velencei kalmár című művében Portia személyében, aki a kegyelem erényéről így beszél:

78065241_ZHena_Bruta_Porciya__YUliy_Cezar_“A kegyelem lényege nem a kényszer,
Úgy fakad, mint csöndes eső a mennyből
A lenti földre, s kétszeresen áldott:
Megáldja azt, ki adja, s azt, ki kapja.
A nagyokban is ez a legnagyobb.
Koronánál szebb dísze a királynak,
Mert jogara földi erő jele,
A félelem és felség tartozéka,
De kegyelme erősebb a jogarnál,
A királyok szívében tartja trónját
S az Istennek magának tartozéka,
S a hatalom akkor legistenibb,
Ha fékje kegyelem.”

2018.02.07 – Varga Éva