Ünnepi gondolatok

“Krisztus nyomdokain járóknak tudniuk kell, hogy Isten országát a Földön kell létrehozni nem az égben. A feltámadt Krisztus mindaddig közöttünk marad, gyakran nem felismerve, de a szolgálattal és a világ megváltásával foglalatoskodva. Addig Krisztus számára nem létezik semmiféle mennyei béke és nyugalom vagy a cselekvés abbahagyása, amíg az emberiség nem üdvözül.

Amikor az ember élete nagyobb értelmet kap, kész a megtisztulás és próbatételek útjára14 lépni. Annak mértékében, ahogy az ember jelentősége növekszik, egyik fokozatról a másikra lép a beavatáson keresztül.

Megszülethet “Betlehemben”, a vízzel való megtisztuláson, a vízkeresztségen is keresztül mehet, elérheti a színeváltozást, ahol felragyoghat dicsőségében.

Amikor ezt eléri, ettől a pillanattól kezdve ismeri el Isten azt az értéket, amit hordoz és csak ekkor válik lehetővé számára, hogy életét áldozati oltárra tegye, és csak ezután indulhat el Jeruzsálembe a kereszt alá, hogy megfeszíttessék. Ez szükségszerű a kiválasztott életében. Ez a tökéletesedés folyamatának célja, mivel most már rendelkezik olyan értékkel, amely méltó az áldozatra. Annak ellenére, hogy fizikailag befejeződhet a folyamat, mégis az érték diadalát jelenti és ezért a halhatatlanság demonstrációja. Nem halhat meg az, ami értékes. Az isteni rejtett szépség feltárását az élettapasztalat és a beavatás szolgálja.

Az a test, amivel rendelkezünk, viszonylag kis értékű. A hangulatnak, a mentális reakciók összességének alárendelve, nincs különösebb értéke senki számára, legfeljebb saját magunk részére. Nincs semmi olyasmi bennünk, ami végtelen hosszú időre a megőrzést indokolná. Igazságértezünk elvisz minket ahhoz a megállapításhoz, hogy értékünk a világmindenség számára gyakorlatilag a nullával egyenlő, és ennek ellenére tudjuk, hogy van értéke és oka a mi élettapasztalatunknak és a megnyilvánult világ, amelynek részei vagyunk elrejti, eltakar valami, végtelenül értékeset, amelynek mi is részei vagyunk.

simon_andras3Szókratész a halhatatlanság bizonyítékaként a következőket monda: Senki nem tudja, hogy mi a halál, és hogy nem a legnagyobb ajándék-e. Ugyanakkor félelmet kelt, mintha a legfelső gonosz volna. Amikor a halál közeledik az emberhez, minden, ami benne halandó szétszóródik, és ami halhatatlan és eléghetetlen, érintetlenül távozik vissza…

Az értékek problémáját Krisztus látványosan tárta fel, mert ez volt az igazi oka feltámadásának. Krisztus feltámadt. Halhatatlansága isteni minőségére alapozódott. Isteni voltát az emberi formán keresztül fejezte ki, és ebben a formában bizonyította az értékeket, a sorsot, szolgálatot és célt. Mindezeket tökéletes formában bizonyította és ezért a halál képtelen volt legyőzni őt és a sír nem akadályozhatta meg feltámadását.

A halhatatlanság mindannak biztosítéka, amit valóságban gondosan szeretnénk megőrizni.  Ahogy azonosulunk az abszolút értékekkel, úgy biztosítjuk Sa0151halhatatlanságunkat. Mindaddig visszatérünk újra és újra a fizikai létbe, amíg nem jön el az értékek átrendeződése és az öt beavatáson keresztül (1. megszületés Betlehemben, 2. keresztelés a Jordán folyóban, 3. színeváltozás a Kármel hegyén, 4. keresztrefeszítés a Golgotán, 5. feltámadás és mennybemenetel) el nem jutunk a felszabaduláshoz. A testi élet a lélek öröklétének epizódja, amely a születés előtt és a halál után folytatódik. Élet a fizikai testben kísérlet, tapasztalat és próbatétel. A halál felszabadulás és visszatérés a lélekbe, a megpróbáltatás másik szintjére, vagy a tiszta értelem világába.

Mindennek az alapját a cél kell, hogy meghatározza. Minden emberi tevékenység mögött érezni kell a határozott indítékot. A emberi lények meg vannak győződve arról, hogy a világ szembetűnő igazságtalanságát felváltja a törvényes, biztos jövőkép, ahol az egység és az isteni cél tisztasága újra visszanyeri létjogosultságát. Az emberek hitének alapját a jó és a rossz harca alkotja, és hogy a jó végezetül legyőzi a gonoszt. “Amikor az Együttérzés Istene szellemileg bevilágítja a földet és mennyeivé változtatja, akkor fog megnyílni a vándor előtt a végtelen út, amely a világegyetem szívéhez vezet. Az ember ezután már nem ember, átlép természete határán, de ennek ellenére tudatosan a többi Megvilágosult Egységgel segíti a Felső Evolúció törvényeinek végrehajtását, amelyben a Nirvána – csak a kezdet”. (Tibeti jóga és Titkos Tanítások)

Krisztus “meghalt” a kereszten és feltámadt. Sokan ebben már nem kételkedne, mert tudják, hogy Ő él, és mi is ezért élünk. Bennünk van ez a bizonyos csíra, az élet lényege, ami benne bontakozott ki, legyőzve a halált, amely a mi világunk emberére még nem jellemző.”

 

részlet Dr Biró Dénes – A tudatra ébresztés energiája II – Az emberi tudatszintek fejlesztése a krisztusi beavatásokon át fejezetéből

Képek: Simon András – grafikusművész