Kuthumi a tudatosság és felelősség törvényét összekapcsolva vizsgálja. – Aki tudattalanul éli az életét az felelőtlenül is él – mondja. Felelősek vagyunk cselekedeteinkért, hiszen azokkal hatással vagyunk környezetünkre is, a benne élő összes életre. A fejlődés kulcsa ennek tudatosítása.
6. Tudatosság – Magenta 7. Felelősség – Zöld
Amikor feltesszük a kérdést mi a természet színe, az általános válasz a Zöld. Ennek oka a zöld és a természet fogalmának közös kauzális gyökereiben van. Mert a természetben valójában minden szín megjelenik, ahogy az évszakok változnak, időszakosan mindig más az uralkodó. De a természet az a hely, ahol megtapasztalhatjuk, megérthetjük a tér jelentését, átélhetjük a szabadságot, ”kimegyek a szabadba” – mondjuk. Itt mindig minden változik, folyamatosság van. És ezek a fogalmak a színek közül a Zöld szín sajátjai.
Az egyén szempontjából nagyon fontos és meghatározó az őt körülvevő környezet. Hogyan tud működni ebben a környezetben? Hogy érzi benne magát? Hogy hat rá? Ugyanabban a világban élünk, annak megélése mégis teljesen egyéni, mindenkinek van egy saját belső tere, amely meghatározza a külső tér milyenségét is. Ebbe a térbe van az egyén bezárva, vagy itt él szabadon.
A Zöld két elsődleges színből a Kék és a Sárga keverékéből születik. A Kék lecsendesítő, befelé forduló hatását a Sárga a megértés, a figyelem fényével egészíti ki, így képessé tesz saját belső terünk felismerésére, működésének tudatosítására.
A szabadság-tér-felelősség hármas összekapcsolódást a Zöld szín mellett megtaláljuk az egzisztenciális pszichológia második létkérdésénél is, amely a szabadság.
”Nem csak egy tér és idő létezik, annyi tér és idő van, ahány alany” – mondja Ludwig Binswanger egzisztencialista analitikus. Ez alapján bár létezik egy potenciális környezet, ami mindenki számára ugyanaz, de ebben ott van mindenki egyéni élményvilága, a helyzetekkel szembeni attitűd, amit ő maga szabályoz. Amikor tudatosul bennünk, hogy valójában az univerzum struktúrálatlan, esetleges, amelyben az ember nem csak mint tapasztalati lény, hanem teremtő is jelen van, akkor szembesülünk a szabadságunk felelősségével. Sartre megfogalmazásában: „Az emberi lény szabadságra van ítélve.” Felelősek vagyunk tehát körülményeinkért, problémáinkért, cselekedeteinkért és a kihagyott lehetőségekért is. A változáshoz vezető első lépés az, amikor erre ráébredünk és ezt elismerjük.
Ez a felelősségvállalás minden pillanatban jelen lévő éberséget, tudatosságot követel. A tudatosság valójában egy olyan szabály, amely nélkülözhetetlen a többi elv helyes alkalmazásakor is. Ez egy olyan koncentrált állapot, amikor megfigyelő, objektív állapotban vagyunk képesek működni. Jelenleg ezt csak pillanatokig tudjuk fenntartani, eleinte az is eredmény, hogy ráébredünk tudattalanságunkra.
A 12 szín közül a Magenta az, amely magában hordozza a tudatosság minőségeit. Ez a szín segít megélni az élet apró örömeit, a hétköznapok csodáit. Tudatosítja, hogy a kis események fontosabbak, amelyekben jelen kell lenni, meg kell őket élni. A másodlagos Lila és az elsődleges Vörös színek keverékeként kapjuk meg. Ennek a két színnek az érdekessége, hogy a látható spektrum két végén helyezkednek el, ezért a Magenta képes összekapcsolni a fent és a lent világát, a színek nyelvén üzeni: „A test a lélek temploma.” A benne lévő Vörös túlsúly objektivitást ad, amely segít megfigyelőként, de éberen élni az életet. A Lila ehhez a szolgálat a kegyelem és a hit minőségeit adja, ezzel szellemi értéket kölcsönöz a fizikai síkban töltött időnek.
2018.02.18 – Varga Éva