Meseterápia modul

Mesekaland-300x300A meseterápia művészetterápia, és azon belül a biblioterápia egyik ága.

A Spirituális Lélekgyógyász képzés meseterápia modul során megismerkedünk a mesék eredetével, morfológiájával, hatásával és hatásmechanizmusával.

A meseterápia modul céja, hogy szembenézzünk önmagunkkal, benső hősünkkel, az akadályokkal, melyek bennünk vannak, a lehetőségeinkkel és a bennünk élő végkifejlettel. A modul során dolgozunk saját írott meséddel, Dixit kártyával és hagyományos mesékkel is.

A mesék segítenek feltárni belső világunkat, melyet bizony nem is ismerünk. S ez az ismeretlen belső világ vezeti életünket.
Ha feltárujuk ezt a belső világot képesek vagyunk átdolgozni, hősünket (életünk vezérlő alakját) felvértezni erőkkel, igénybe venni segítők támogatását, és új lehetőséget adni magunkban az életben.

A mesék világ bevezet minket elfeledett minőségeinkhez, segít megküzdeni a kihívásokkal, és támogatja, hogy önmagunk életének Hősévé váljunk.

Találkozunk próbákkal, mely a ma emberének életéből bizony hiányzik, és ezzel megfosztja önmagát a következő fejlődési szint beavatásától.

Az újra felfedezett Meseterápia segíthet nekünk szembenézni múltunkkal és támogathatja következő lépéseinket.

Oktatók:
Steinmüller Csilla Magdolnaspirituális tanító, meseterapeuta

Varga Éva * meseterapeuta, spirituális lélekgyógyász

Domokos Erzsébet * művészeti terapeuta


A mese bűvöleteMeseterápia ajánlott irodalom:
» Bruno Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek
» Boldizsár Ildikó: Meseterápia
» Kádár Annamária: Mesepszichológia
» Bimbó Zoltánné: Tükröződő holdmesék
» Verene Kast: Férfi és nő a mesében
» Nossrat Peseschkian: A tudós meg a tevehajcsár
» Marie-Louise von Franz: A árnyék és a gonosz a mesében
10300437_783455125022605_5947509378993821426_n» Marie-Louise von Franz: Női mesealakok
» V. J. Propp: A mese morfológiája
» Fordúlópont folyóírat 63. szám: A mese hídszerepe

 “Napjaink úgynevezett neurotikus betegei között nem
kevés az olyan, aki régebben nem lett volna neurotikus,
vagyis nem hasonlott volna meg magával. Ha olyan időben és
környezetben élnek, amikor és ahol az embert a mítosz még
összekötötte az ősök világával, és ezáltal az átélt és nem
csupán a kívülről látott természettel, akkor elkerülhették
volna a meghasonlást önmagukkal. Olyanokról van szó, akik
nem viselik el a mítosz elvesztését, de egyrészt nem
találnak utat egy csak külsőleges világhoz, vagyis a
természettudomány világképéhez, másrészt nem elégíti ki
őket az intellektuális játék a szavakkal, aminek a
legcsekélyebb köze sincs a bölcsességhez.” *
C. G. Jung

Vissza a Tanult témakörökhöz >>>

kc3b6nyvek

%d blogger ezt kedveli: